Kik is azok a Boszorkányok
A magyar néphit főhőse a boszorkány, nélkülük a hazai babonáskodás elképzelhetetlen lenne. A boszorkány elsősorban - de nem kizárólag - nő, mégpedig öregasszony, vagy lehet rosszlelkű menyecske vagy leány is. Lehet, hogy ő a falu szélén magányosan élő öregasszony, kiváltképp, ha még bába is, lehet, ő az utcán átszaladó girhes fekete macska is.
Kérhetik a segítségét bajban, szülésnél, gyógyításnál, vagy más boszorkányok rontása ellen. Az ő tanácsait követik, ha bűnös vágyakat táplálnak lelkükben vagy szerelmi varázslatoknál. Közben állandóan tartanak, sőt félnek tőle, szüntelenül védekeznek ellene. Minden gyanús praktikát neki tulajdonítanak.
A Boszorkányok megünneplik a természet körforgásait, az Isten és az Istennő kapcsolatának természeti megjelenéseit, állomásait. Ezt hívjuk az „Istenek Táncának” is. Az évszakok változásai emlékeztetnek minket a Szerelem, Halál, és Újjászületés misztériumaira, és ezen körforgások megismerésével mi is ráhangolódhatunk saját "ciklusainkra". Kapcsolatba lépünk önnön belső énünkkel, és a természet szellemeivel.
Az Év Kereke nyolc Boszorkányszombatból áll Nyolc ünnep, nyolc fordulópont, melyeknek csillagászati, földművelési, természeti, és mitológiai jelentősége van. Ezen ünnepek legtöbbjét szinte minden ősi vallás felismerte, ahogy a középkor Boszorkányai és Boszorkánymesterei is. A
Boszorkányszombatokat két csoportra osztjuk: Nap-ünnepekre, és Tűz-ünnepekre. A Nap-ünnepek a napfordulók és a napéjegyenlőségek, a Tűz-ünnepeknek elsősorban földművelési jelentőségük volt ősi idők óta.